Duguláselhárítás gyorsan, szakszerűen!

Sajnos a XVII. kerületben is gyakran előfordul dugulás, melynek megoldásához duguláselhárítással foglalkozó szakemberre van szükség. Ha valami olyasmi kerül a lefolyóba, vagy a toalettbe, mint pl. felmosórongy, intimbetét, wc illatosító, szilárd ételmaradék, – de találtak már duguláselhárítás alkalmával építési törmeléket is a csatornában- az dugulást okozhat, a víz nem folyik le, vagy éppen csak szivárog. Ilyen esetben forduljunk olyan vízvezeték szerelőhöz, aki duguláselhárításban specialista!

A jól megválasztott szakember rendelkezik célszerszámokkal, mellyel könnyedén elhárítható a dugulás. Hogy ne kelljen gyakran szembesülnünk ilyen kellemetlenséggel, igyekezzünk a bajt megelőzni kellő odafigyeléssel. Ha a kétes anyagokat a lefolyó helyett a szemétben helyezzük el, és néha megtisztítjuk a lefolyókat. Ezzel már sokat tettünk annak érdekében, hogy a duguláselhárítás réme ne fenyegessen bennünket.

Budapest XVII. kerülete Rákosmente.  A Dunától keletre legtávolabb fekvő kerület.

A kerület részei nevüket a Rákos-patakról kapták, melyekben a terület domborzati viszonyai is visszacsengenek egy – egy település rész nevében.(pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő stb.).

A XVII. kerület a főváros legnagyobb kerülete, területe 54,83 km2, 25-ször több,mint a legkisebb budapesti kerületé. Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely néhol ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy. A pesti oldal és egyben a Pesti-síkság legmagasabb pontja, az Erdő-hegy is itt fekszik Rákoskert és Rákoscsaba találkozásánál, a Pesti út szomszédágában. Magassága 241 méter (a Gellért-hegy 235 méteres).

A Liszt Ferenc repülőtér hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a 2-es futópályája részben átnyúlik Rákosmentére is. Rákosmente 1950. január 1-jén jött létre az előzőleg önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor is azok Budapesthez lettek csatolva.A Rákos-patak, melytől az egész környék neve ered, ma már gyakorlatilag teljesen kibetonozott mederrel rendelkezik.

A monda szerint a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén táboroztak le, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának. Ezt a mondabeli eseményt  számos utca- és térnév is őrzi. Rákoskeresztúrt először 1265-ben említi meg egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven.