Duguláselhárítás gyorsan, szakszerűen!

Mivel sok régi épülete van, Kőbányán igen gyakori a dugulás, így gyakrabban van szükség duguláselhárítás terén jártas szakemberre. A környéken igen régiek a csővezetékek, felújítás nem sok történt, ezért a szennyvízhálózat elzsírosodott, elkoszolódott, keskenyebb a keresztmetszete, emiatt könnyebben elakadnak benne a véletlenül odakerült dolgok.

Ha azt tapasztaljuk, hogy nem folyik le a szennyvíz, esetleg visszafelé jön a lefolyón, akkor feltétlenül szükségünk van duguláselhárításra: forduljunk szakemberhez!

Amíg ez nem történik meg, addig pedig sokat tehetünk megelőzésképp: Ne öntsünk dugulást okozó anyagokat a lefolyóba, és rendszeresen tisztítsuk azt, vagy házi szerekkel(ecet, szódabikarbóna) vagy boltban kapható vegyszerekkel. Mindegyiket öblítsük le használat után bőséges forró vízzel!

Budapest X. kerülete, más néven Kőbánya, a főváros pesti oldalán található kerület. A kerületben lakótelepek, kertvárosias és szerény külvárosias részek vannak. 1873 óta a főváros X. kerülete. Kezdetben külső kerületnek számított, 1950-ben viszont Nagy-Budapest létrehozása után a város mértani középpontja a X. kerületbe, a Martinovics térre került.

Azonban ne csak a duguláselhárításról ejtsünk szót, ha már a X. kerületnél tartunk, akkor a múltjáról tudni illik, hogy a kerület neve a középkorig visszanyúló kőfejtésre utal. A hely geológiai adottságainak köszönhetően alakulhatott ki a kőbányászat, a tégla- és cserépgyártás, valamint lankáin a szőlőtermelés.

A pestiek kellemes kirándulóhelynek tartották a régi Kőbányát, szép borvidékkel. A pesti szőlőültetvények 80%-a a  mai Kőbánya területén volt fellelhető. A hatalmas pincerendszerek, melyek a bányászatból maradtak fent, előnyt jelentettek a helyi sörgyártás kialakulásának szempontjából.A legnagyobb pincerendszer a Kőrösi Csoma Sándor út és a Kolozsvári utca kereszteződésénél kezdődik, a hossza körülbelül 33 km.

Az 1800-as évek után számos gyár épült fel Kőbányán. Itt volt valaha Széchenyi István malma is. Az 1838-as nagy pesti árvizet követően jött létre a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten, vagyis a Drasche-téglagyár. Az első kőbányai sörgyárak 1850-es években alakultak. Ekkor kezdte meg működését a Kőbányai Serház Társaság, a Perlmutter, a Barber és a Klusemann-féle sörfőző.