Duguláselhárítás gyorsan, szakszerűen!

A városban nagy számban találhatóak társasházi lakások, tömbházak, ahol sajnálatos módon gyakoribbak a dugulások, mint a családi házak esetében. Adódik mindez a nagy számok törvényéből, valamint abból a nemtörődömségből, ami a társasházi lakásokra fokozottabban jellemző.

Pedig ha egy társasházban dugulás jön létre, akkor az sok család életét keseríti meg.

Mi magunk is sokat tehetünk, hogy elkerüljük a bajt, amit csak duguláselhárítással foglalkozó szakember tud aztán helyrehozni. Ha nem öntünk/dobunk válogatás nélkül mindent a lefolyókba /toalettbe, akkor már sokat tettünk azért, hogy elkerüljünk egy esetleges dugulást.

Kistarcsa az M0-ás körgyűrű és a 3-as út mentén található település, mely 2005. óta városi rangban van, lakóinak száma pedig meghaladja a 12 ezer főt. Területe 1102 ha.

1979.-ben két egymás mellett fekvő község, Kerepes és Kistarcsa Kerepestarcsa néven egyesült, azonban 1994.decemberében ismét szétváltak. A Település a budapesti agglomeráció első körgyűrűjének része, közvetlenül határos Budapesttel. A városban 3926 darab lakás található.

Kistarcsán régészeti ásatások tanújelei alapján már kr.e.4000-2500 körül is volt élet.

Az 1848-49-es szabadságharc tavaszi hadjáratának idején Kistarcsán fejlődött fel az Aulich Lajos által vezetett hadsereg. Kistarcsa kissé kieső település volt mindaddig, míg a XIX. század végén megindult  a vasút. Az 1882-ben átadott helyi érdekeltségű vasút sokat javított a település helyzetén. A szerelvények eleinte a Keleti pályaudvartól csak Kerepesig közlekedtek. 1911-ben már Gödöllőig jártak és villamosították az egész vonalat. A HÉV  és a  3-as főút fontos szerepet tölt be a Kistarcsaiak  közlekedésének  szempontjából.

Kistarcsa büszkesége a Rózsafüzér királynője római katolikus templom, melynek építését valamikor a X-XIII. század között kezdték meg. A templom egy kis dombon áll a mai temetőben . A hajó hossza 7,4 m, a szélessége pedig 3,7 m. A templom a török megszállás alatt romba dőlt,és a romjaiból kezdték újraépíteni azt 1880-ban. 1949-ben Istókovits Kálmán festőművész freskókkal díszítette a szentélyt az oltárkép két oldalán, 1959-1960-ban pedig Takács József festőművész alkotta a mennyezeti képeket és az oldalfalak díszítését.