Duguláselhárítás gyorsan, szakszerűen!

Újbudán fordul elő legkisebb számban dugulás. Ha mégis valami baleset történne, és dugulásra utaló jeleket észlelünk, akkor kérjünk segítséget duguláselhárítással foglalkozó szakembertől.

Nekik rendelkezésre áll minden, hogy a dugulást mielőbb, szakszerűen elhárítsák, lehetőség van arra is, hogy visszatérő dugulások esetén bekamerázzák a csőhálózatot, így derítsék ki a probléma forrását.

A Hegyvidék azonban nem a dugulásokról, hanem másról nevezetes. Mit tudhatunk erről az elit kerületről?

Budapest XII. kerülete a Hegyvidék. A főváros budai oldalának középső, főképp hegyvidéki területein fekszik. Nagyrészét erdő borítja. A kerület a környékbeli kirándulók mellett elsősorban a gazdagok köreiben népszerű, nagyon sok pazar villa és előkelő negyed található itt, illetve számos diplomáciai képviselet is itt székel.

A XII. kerület 1930-ban alakult Budapest közigazgatásának átszervezése kapcsán az I. kerület egy részéből. A kerület története gyakorlatilag a Buda vonzáskörzetéből és a környéken lévő kisebb települések, majorságok, erdő- és szőlőbirtokosságok történetéből tevődik össze.

Buda városa és a Budai-hegyek közötti, a hajdani Ördög-árok formálta völgyben a Pasaréttől a Tabánig alakult ki a Krisztinaváros.

A kerület északi részének arculatát a Hunyad-orom és a tőle délre és északra lefutó völgyek határozzák meg, melyek legnagyobb része a 18. század végéig a budai karmeliták birtoka volt.

A Zugliget valaha Mátyás király vadaskertjéhez tartozott, és gazdag volt vadakban, innen eredt valószínűleg a német elnevezése, ami az itteni Disznófő-forrásban ma is él. A városrészek a 19. század második felében, különösen a szőlők pusztulása után kezdtek beépülni. A vidék jelentős része azonban ma is beépítetlen kirándulóterület, és innen indul a János-hegyre 1970 óta a Libegő.

A kerület legismertebb részét a Budai-hegyek koszorúja alkotja. A János-hegy, Sváb-hegy, Széchenyi-hegy, a Csillebérc és a Budakeszi-erdő rendkívüli természeti értéke a fővárosnak. Budapest legmagasabb pontja a János-hegy, 528,16 m magas csúcsával, rajta az Erzsébet-kilátóval. A Sváb-hegy a Budai-hegység központi, átlagosan 480 m magas dolomitröge, mely északon kapcsolódik a János-hegyhez. A XIX. század ötvenes éveiben lett egyre kedveltebb üdülőhely, és idővel a Rózsadomb mellett a város egyik legelegánsabb villanegyedévé vált.