Ilyen forgalmas, és sűrűn lakott település esetén sajnos gyakran találkozhatunk dugulással, gyakran van szükség duguláselhárításra. A paneltömbök a hetvenes években épültek, csőhálózatuk igen régi, elzsírosodott, így könnyebben elakadnak bennük a véletlenül- esetleg szándékosan – odakerült, nem oda való tárgyak.
Társasházakban az emberek még felelőtlenebbül dobálnak mindent a toalettbe: ételmaradék, tampon, egészségügyi betét gyakran szerepel a dugulás okozójaként. De találtak már a duguláselhárítással foglalkozó szakemberek papírpelenkát is a szennyvízcsőben.
Saját, és lakótársaink kényelme – no meg pénztárcája érdekében- ügyeljünk arra, hogy mit dobunk a lefolyóba, toalettbe!
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre, északkeleti irányba található, a Gödöllői-dombságban, egész pontosan a a Rákos-patak völgyében. Lakosainak száma kb. 32000.
Gödöllő a török hódoltság idején teljesen elpusztult, de később újra lakott településsé vált.
A 18. században Grassalkovich Antal birtokai központjává vált a település, ő építtette a ma is híres kastélyt. 1763-ban Gödöllő mezőváros lett. Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően ,átmenő területté vált az Alföld és a Felvidék irányába. 1841-ben a Grassalkovich család kihalása után pedig a Viczay család örökölte a birtokokat, később pedig a Sina család lett a település földesura.
Az 1848-as szabadságharc alatt a Grassalkovich kastély Windisch-Grätz szálláshelyéül szolgált, az isaszegi csata után pedig Kossuth Lajos főhadiszállása volt. Kossuth itt vetette papírra a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés után ismét a magyar államé lett az uradalom, aki felajánlotta használatra azt az éppen trónon lévő I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”). részére.
Gödöllőt 1966. január 1.napján várossá nyilvánították, a ’70-es évek végén épültek a mai belvárosban a panelháztömbök.
Nevezetességei közül méltán híres a gödöllői arborétum, melyet 1902-ben hoztak létre 190 hektárnyi területen. A park telepítését 1914-re fejezték be, 1960-ben pedig nekiláttak a bővítésének, így mára már 350 hektárnyi területen fekszik. Az arborétumnak csupán 10 %-a park jellegű terület, a többi erdészeti kutatási célokat szolgál.
Gödöllőn találjuk a Szent István Egyetemet, melyen jelenleg 3 kar működik. Méltán híres a két emeletes városi könyvtár és a Gödöllői Városi Múzeum.
A város közlekedési csomópont. Erre halad a Budapest-Miskolc vasútvonal, valamint a fővárossal összeköttetést biztosító helyiérdekű vasút (HÉV) is. A 3-as számú országos főközlekedés út átszeli a várost, Az M3-as autópálya és az M31-es gyorsforgalmi út pedig mellette vezet el.