Érd a nagyszámú háztartások okán különösen érintett a duguláselhárítás terén. Mivel tömbházai is vannak, gyakran előfordulhat dugulás, melynek elhárítását mindenképpen hozzáértő, tapasztalt szerelőre kell bízni.
Mi magunk annyit tehetünk, hogy nem dobunk semmit felelőtlenül a csatornába, óvatosan öntjük ki a felmosó vizet, hogy ne maradjon benne felmosórongy, ügyelünk, hogy a toalett illatosítók ne essenek bele a wc-be, tampont, ételmaradékot,pelenkát nem dobunk a toalettbe! Ez mindannyiunk saját, jól felfogott érdeke!
Érd Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra fekszik, a Tétényi-fennsík, és az Érdi-tető dombokkal övezett vidékén. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén található. Területe több, mint 60 km2, lakosainak száma több, mint 63 ezer fő.
1963-64-ben régészek meglelték a neandervölgyi ember vadásztelepét. A mintegy 50 ezer állatcsont és fog feldolgozását követően megállapították,hogy a vadászott több mint 30 fél állat faj között a barlangi medve elejtése volt leginkább jellemző. Ezen kívül találtak még elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. A leletek egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeumban tekinthető meg.
Az Óváros Sánc-hegyen bronzkori (Kr.e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot építettek. Százhalombatta felé kora vaskori (Kr.e. 650-550 táján épült) halomsírmező található.
Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) felosztott a több mint 3 ezer holdnyi birtokát. A kedvező telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden pontjából érkeztek letelepedni vágyók. A kezdeti üdülőtelepből rövid idő alatt a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, “Közép-Európa legnagyobb falva”alakult ki.
Érden jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Diósdhoz hasonlóan az őszibarack-termesztés lépett elő fő tevékenységgé. Emlékeit az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék őrzik. A juhászat helyszínei,a XVIII-XIX. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a téeszesedés megindulásával lebontásra kerültek.
1972-ben a település elkezdett városiasodni: létrejött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletegyüttes,majd a lakótelep, ÁFÉSZ – Áruház. A Termál Szálló 1990. évi átadásával Óváros fürdőhellyé válása új turisztikai lehetőségeket nyitott Érd számára.