Duguláselhárítás gyorsan, szakszerűen!

Budafok-Tétény területén is elő szokott fordulni dugulás a szennyvízhálózatban. Dugulást több minden is okozhat, így nagy hangsúlyt kell fektetnünk a megelőzésre. Minden háztartásban előfordulhat, hogy a szennyvízvezetékbe olyan tárgy kerül (felmosórongy, szemét, építési törmelék, pelenka, wc. illatosító, stb.) ami dugulást okoz. Ha azt észleljük, hogy nem folyik le a szennyvíz, akkor szükségünk van egy duguláselhárítással foglalkozó szakemberre.

A szakember általában vízvezeték szerelő, aki kellő tapasztalattal és megfelelő szerszámokkal rendelkezik ahhoz, hogy a dugulást okozó tárgyat könnyedén eltávolítsa a csatornából. Mielőtt megtörténne a baj, helyezzünk nagyobb gondot a megelőzésre: Ne öntsünk dugulást okozó anyagokat a lefolyóba, és rendszeresen tisztítsuk azt!

Budapest XXII. kerülete Budafok-Tétény.  A főváros délnyugati részén, a Duna jobb partján fekvő kerület.

De nem csak a dugulásról érdemes beszélni a XXII. kerület kapcsán. A Budai-hegység a Tétényi-fennsíkon és annak a Dunáig szaladó lejtőin terül el. Ennek löszös talaja kiválóan alkalmas volt hajdanán a szőlőtermesztésre. A fennsík Kamaraerdő melletti, része számos ritka növény- és állatfaj élőhelye. A Háros-sziget a maga érintetlenségével természetvédelmi terület.

Budafok a török uralom után, 1698-ban Savoyai Jenő herceg birtoka lett a Csepel-szigeti uradalom szőlőhegyekén. Önálló településként csak a herceg halála után, 1739-ben alakult meg, zömmel a Csepelről átjött német szőlősgazdákból. Első házaikat a mai Péter-Pál utca völgyében építették fel. Budafok a  gyors fejlődését, csak úgy mint Tétény, a szőlőtermesztésnek és a kőfejtésnek köszönhette. Ide kapcsolódik a kerület páratlan pincerendszerének létrejötte is. A töretlen fejlődést az 1886. évi filoxérajárvány állította meg, melynek hatására szinte teljesen kipusztultak a fő megélhetést biztosító szőlők.

Ekkorra már Budatétény is önálló településsé alakult, itt inkább elszórtan épültek a  házak, és a villák.

A vasútvonalak kiépülése megteremtette a későbbi évek fejlődésének lehetőségét. A század utolsó évtizedében és a XX. század elején megindult az  iparosodás (sörgyár, pezsgőgyárak, gyufagyár, sertéshízlalda) és ez nagyban meghatározta a  főváros gazdasági életébe egyre jobban  bekapcsolódó települések életét. 1899-ben Budafokig, 1909-ben pedig  már Nagytétényig járt a HÉV.